2013. augusztus 20.

Negyvenkettedik szösszenet

Testbe zárt parányi szikra
Egy öngyújtó utolsó lobbanása
Világnak mutatott fricska
Ahogy hatunk mi egymásra

Elbódított öntudatunk
Egy hosszú éjszaka másnap reggele
Világmindenség mi vagyunk
Bár dobozba zárt jellemek

Szórakozottság fruskája
Az életünk nem lehet mindig édes
A mindennapok nektárján
Nincs oly téma ami kényes

Igen, ezek is mi vagyunk
Munkás nappalok, mozgalmas éjszakák
Fiatalon tombolhatunk
Anno te is így élted át

Vini1424

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése