Negyvenhatodik szösszenet

Autóbuszon vagyok, 
de ha te hallasz beszélhetünk.
A motor most zúgja el rohanó életünk.

Szavaid szállanak a reggeli ködös semmibe.
Néha egy-kettő megragad,
de többségét csak a kikopott üléshuzat nyeli le.

Vini1424

Negyvenötödik szösszenet

Bűnösökké váltunk.
Hogy ragyogjon álomvilágunk,
hazugságokkal hálunk.

Tükrünk sem a régi. 
Szívünk a boldogságot kéri,
de mi rászedjük... mégis.

Mondvacsinált indok.
Ha vele keltem a holnapot,
mindenhatónkként ragyog.

Vini1424