Nyolcadik szösszenet

Vajon hány olyan dolgot szalasztottunk már el aminek pusztán saját vagy társadalmi gátjaink állták útját? Hányszor nem mersz cselekedni, mert mások véleményétől félsz? Lehet szó apró dolgokról, nem muszáj itt mindjárt a világmegváltásra gondolni. Nem mondom, hogy helytelenek a társadalmi tabuk, hiszen óvnak és védenek. De az átlépésük túl nagy visszhanggal és megsemmisítéssel jár. Azokat az embereket akik átlépik a korlátokat másnak tekintik. Kinézik a tömegből. Ez is lehet a különcséghez vezető egyik út. De nem is ide akartam kilyukadni. Hanem oda, hogy szeretném ha abba belegondolnátok vajon ha tabuink nem léteznének hány új út tárulna elénk. Itt gondolok a kapcsolatokban feltűnő nagy korkülönbségekre, az ételekre amiket nem fogyasztunk el mert úgy mondták nekünk ilyent nem illik és kulturálatlan dolog, egy érintésre amiről azt mondták nem szabad. Itt ne keverjük össze a törvényt a tabuval, nem a lopásra a hazugságra és a csalásra vonatkozó dolgok irányába kell elindulni. Kicsit mélyebbre kell menni. Most ha azt mondod, hogy persze, de ha ezek nem lennének káosz lenne és mindenki csak így cselekedne, tévedsz. Azt jut eszünkbe büntetlenül átlépni ami meg van tiltva. Ha egyszerre hétköznapi és elfogadott dologgá tesszük, a megszegésére irányuló kényszer megszűnik. Így nem fogod elítélni a 14 év korkülönbséget, a rovarok- vagy állatok nem kívánt részeinek az elfogyasztását, azt ha valaki óriás madárpókot vagy szarvas párzószervet eszik, vagy éppen szeret olyat akit te nem tudnál. Nem vagyok benne biztos, hogy minden korlátozásunk helyénvaló és teljes értelmet találunk benne. Akit hajt a szíve át fogja lépni a határokat, aki mer az cselekedni fog és nem a háta mögötti halk suttogó szavakra fog figyelni.


Vini1424

Hetedik szösszenet

Amint elmúlnak az ünnepek a feltétlen szeretet mintha elpárologna. Minden visszatér a régi kerékvágásba, mintha nem is létezett volna a pár nappal ezelőtti boldogság. Csak úgy köddé válik a valósnak hitt álom. 
Az emberek önzők. Önös érdekeiket mások elé helyezik, a szeretteik elé is. Nem számít, hogyan akarod ezt tagadni, hidd el így van. Belegondoltál már abba, hogy vajon nap mint nap nem teszel-e olyat amivel megbántod a szerettedet? Ugye nem. Mert azt gondolod ő úgyis ott van hát akkor bármit csinálsz nem bánthatod meg. De nem érzéketlen, birtokolható tárgyakról beszélünk. Nekik is vannak érzéseik. Bár lehet, hogy ott marad melletted, de nem mindegy, hogy hogyan. Nem mindegy, hogy milyen módon mosolyog rád. Másképp néz ki az 'igazi öröm' és a 'nem akarom, hogy azt lássa ez rosszul esett' mosoly. Ugye? Igazam volt? Ezt eddig nem vetted észre, mert nem figyeltél rá. Jobb ha tudatosul benned, hogy ők is ugyan olyan emberek mint mi, bár lehet szeretetük feltétlen, de a virág is csak akkor lesz szép ha ápoljuk, így tőlük is csak akkor látjuk a legszebb mosolyukat, ha odafigyelünk rájuk. Remélem már te kedves olvasó, te is megérted mire is gondolok és az én hibámból tanulsz és ezentúl odafigyelsz rájuk. Azokra akik fontosak, mert tőlük kapjuk a legtöbbet az életben.


Vini1424

Hatodik szösszenet

Már megint ugyan az a kérdés. Nem lehet előle elfutni. Valaki mindig megtalál. Egyre többen és többen lesznek. Már a fejedet fogod, már nem bírod hallani. Miért fáj az másnak ha te nem úgy élsz ahogy szokás lenne. Miért fáj az ha nincs társad. Beszéljék beléd a szerelmet. 
Őrjítsenek meg már a puszta szóval. 
Ezzel elérik, hogy ne is felelj meg, ennek az iszonytató kornak.
Egyre és egyre távolabb löknek maguktól. Hát veszem a csigaházam, viszlát! Többé őket ne is lássam. Köszönöm elég volt, nem akarok senkit sem látni. 
Ne zavarjon az én magányom, ha majd egyedül leszek a halálos ágyon. 
Remeteként megtalálsz ha nem akarsz leláncolni. Csak akkor foghatsz meg ha hagysz engem szárnyalni. Szabadon repülni, őrülten táncolni, a vízben sellőként úszkálni. 
Hagyd a fenébe a kötöttségeket, a kérdéseidet, az ökörségeket. Minél többet akarsz megtudni rólam, annál messzebb kerülök majd. 
Elérted, büszke lehetsz magadra, szívem kulccsal zárom. Biztos lehetsz benne, hogy a szőke herceget nem várom! 


Vini1424

Ötödik szösszenet

Karácsonykor az emberek, akár észreveszik akár nem, egy kicsit többek és jobbak lesznek mint máskor. Kigyullad szívükben a gyertyaláng. Az a kis kanócnyi fény ami emberségessé tesz minket. Amitől szeretni tudunk és adni öröm lesz. A karácsony varázsa nem a fahéjban, a fában vagy az ajándékokban keresendő, hanem bennünk. A többi csak giccs és körítés. Mit gondolsz akkor is csodás karácsonyt tudnál teremteni ha egy maroknyi apród lenne hozzá? Én úgy gondolom, Igen. Már csak nem is azért, mert úgy gondolom nincs lehetetlen. Ilyenkor megérezzünk a törődést, az ajándékokba fordított energiát. Ha valami olyat csinálsz ami saját készítésű sokkal nagyobb örömet fog kiváltani mint egy étkészlet. Természetesen nem csinálhatsz meg egy botmixert is saját kezűleg, de mellé még mindig alkothatsz valamit. Akár egy gyertyácskát. Amikor pedig meglátod majd a csillogást a szemekben akkor te is boldog leszel, hogy adhattál, és büszke lehetsz magadra, hogy micsoda csodás dolgot hoztál létre. Megteremtetted az igazi, a mesékben és mondókákban leírt karácsonyt. 


Vini1424

Negyedik szösszenet

Lehetséges, hogy azt hiszed, semmi bajotok. És mi van ha ennek az ellenkezője derül ki? Úgy érzed majd, ezt nem érdemled meg, hogy ilyen csúnyán elbánjanak veled. De ez csak a te egyéni problémád. Ettől még nem hanyagolhatsz el más dolgokat vagy embereket. Nem koncentrálhatsz arra aki rosszat akar neked. Ez olyan mintha csak az ellenségeid közelében éreznéd jól magad. Mintha saját magadat akarnád kínozni. De ne gondold azt, hogy ez helyes. Persze ezt írni vagy mondani könnyű. Könnyebb, mint cselekedni. Mert lehet, hogy csak a régi szép emlékeket nem akarod elengedni. Hidd el, hogy nem az emberhez ragaszkodsz már ilyenkor, hanem csak az érzéshez. Az emberek mindenhol a jót keresik. Képesek ott is meglátni ahol valójában nincs jelen. Taszítani akarják a rosszat. De saját magukat csapják be mikor azt hiszik ez sikerülhet, mert pont ellenkező képen cselekszenek. Ám amikor eljutsz oda, hogy felfedezed , hogy már nem feladatod magad körül tartani ezeket az embereket, nagy lépést fogsz tenni. Bár jó úton jársz, de arra vigyáznod kell, hogy te ne válj olyanná, mint aki eltaszított téged. És az örömöt sem adhatod meg neki, hogy elesettnek vagy összetörtnek lásson. Így csak kihirdeted, hogy ő nyert. A legjobb dolog amit tehetsz, az az, hogy megmutatod neki, milyen boldog is vagy valójában. Már nem lesz feletted hatalma. Csak a szavak maradnak neki fegyverként. Sajnos ezzel is épp eleget tud bántani. Meg kell erősödnöd és immunissá válni minden méregre. Egyszer majd meg lesz a megfelelő ellenszered is, és ha készen állsz, már nem is fogsz emlékezni semmire. Itt elértél a játszma végére. Ez győzelemig tart. Minden eszközöd meg van hozzá, hogy nyerj. Egyenlő ellenfelek vagytok, egyenlő esélyekkel. Itt nincs jó és rossz, ezzel ne áltasd magad. Csak küzdj a végsőkig.


Vini1424

Harmadik szösszenet

Adj szeretetet


Ha úgy élsz, hogy előtérbe helyezel másokat
megbocsájtasz...talán túl sokat
Ha átadsz minden szeretetet amit csak tudhatsz.
Mikor visszakapsz egy darabot a gondoskodásból
visszajeleznek csupán barátságból
akkor könnyek zápora önt majd el hirtelen téged
És rájössz, igen, JÓL CSINÁLSZ MINDENT!


Vini1424

Második szösszenet

Az élet nem az a játék ahol sokat lehet hezitálni és jól átgondolt döntést lehet hozni. Itt spontán kell cselekedni és reménykedni benne, hogy a helyes utat választottuk ki.


Vini1424

Első szösszenet

Talán már csak akkor vesszük észre , hogy boldogok voltunk, mikor már az az idő elmúlt. Ez a legnagyobb hibánk. Nem értékelünk semmit sem kellően. Utána pedig csak nyavajogni tudunk. És mindig azt akarjuk vissza ami már elmúlt. Arra sose gondolunk, hogy mit csináljunk másképp a jövőben. Távol álljon tőlünk, hogy akár egyszer is magunkba keressük a hibát. Gyermekek vagyunk mind ilyenkor. Durcásak, makacsok. Nem látjuk át a dolgokat. Ha mégsem így lenne, már rég nem lenne semmi bajunk. Akkor már megoldottuk volna gondjainkat. De így csak várunk a csodára. Hiszünk még a jótündérben és a szőke hercegben és engedjük, hogy ez az elfogult makacsság irányítson minket. Itt hibázunk. Nem léteznek tökéletes dolgok. Mindennek van sötét, rossz oldala. Ha ezt megérted, akkor teljes biztonsággal mondhatom, hogy megértél a jóra és kezelni tudod a rosszat.


Vini1424

Kezdj el gondolkodni.

Most bevezetlek a kis világomba, de psssszt ígérd meg, hogy senkinek sem mondod el a titkaimat. Talán nem ez lesz az a blog ahol mások szenvedéseiről és örömeiről olvashatsz. Esetleg szép idézetek gyűjteménye, vagy egy amatőr író kreatív munkáját leíró oldal.
Itt gondolatfoszlányok fognak szerepelni. Lehet nem sűrűn vagy éppen ellenkezőleg, de csak is arról fogok írni mi az ami foglalkoztat. Egy kicsit lehet elvontan.
Hogy megtudd valójában mire is gondolok kezdetnek már le is írom az első kis szösszenetet.
Olvasgassátok csak és gondolkodjatok! :)


Vini1424