Negyvennegyedik szösszenet

Részeg estéken megöl a vágy, az alkohol testében már kiabál, kiapad a vér, elfolyik az agy, nem csak önmagad, de a régi sem vagy.
Eufória, te mit kérsz cserébe, hogy aztán széttépj és otthagyj leégve. Nincs már álomvilág a józanság megöl, ha pedig a szintetikus nem hat miránk menekülünk a valóság elől.

Vini1424