2015. május 11.

Negyvenötödik szösszenet

Bűnösökké váltunk.
Hogy ragyogjon álomvilágunk,
hazugságokkal hálunk.

Tükrünk sem a régi. 
Szívünk a boldogságot kéri,
de mi rászedjük... mégis.

Mondvacsinált indok.
Ha vele keltem a holnapot,
mindenhatónkként ragyog.

Vini1424

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése