Negyvenhetedik szösszenet

Szétfoszlott,
ködös lett,
elrongyolt.
Az idő közhely.

Ahogy az esőfelhő kiürül,
ahogy a szó elszáll,
majd mi is letűnünk.
Az idő meg nem áll.

Ahogy a fénykép besárgul,
az autó csak kerreg már,
az ember megmásul.
Az idő meg nem áll.

Ahogy felkel a nap,
ahogy a víz medret ás,
a pillanat tova halad.
Az idő meg NEM áll.

Eltűnik,
formát vált,
fejlődik.
Az idő haladás.

Vini1424